kereső
   
 

Alföld Alföld látnivalói, Alföld

A alfold.lapozz.hu oldal Alföld látnivalói kategóriájában 13 oldal található.
Azoknak a helyszíneknek az ismertetése, melyeket érdemes felkeresni, ha az Alföldre utazunk.

 
A Máriapócsi kegytemplom híres búcsújáró hely, amely 1696-ban vált ismertté a könnyező Szűz Mária révén, amikor egy liturgia alatt a pici pócsi fatemplomban a hívek arra figyeltek fel, hogy könnyezik a Szűz anya képe. Nehéz helyzetben volt ezidőtájt az ország. A délvidéken még törökök dúltak, Pócs körül meg éppen a kuruc hadak ütötték fel táborukat, a haza függetlenségért hadba szállva. A jelenlegi díszes, barokk pócsi templom-épület helyén egyszerű kis fatemplom állt még a 17. század végén is. 1696-ban azonban egy liturgia alatt a templomban ájtatoskodó görög katolikus hívek könnyezni látták a pócsi kis fatemplom Mária képét. A kép könnyezése e naptól kezdve 14 napon át szüntelenül könnyezett, azután megszakításokkal december 8-ig folyt a könnyezés. E csodálatos könnyhullatás híre elterjedt Bécsig, I. Lipót királyig, aki nejének kívánságára a csodás pócsi képet Bécsbe vitetni rendelte. A szent képről azonban bécsi útja során Bárcán, Kassa közelében való útközbeni pihenő idején egy ügyes festő három másolatot készített. E másolatok egyike a kassai Jézus-társasági templomba került; a másik a Sáros megyei kisfalusi kápolnába; a harmadik pedig visszakerült Pócsra. E pócsi képmás nemsokára csodás jótéteménnyel kárpótolta az eredetit: 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én Szűz Mária e képe is könnyezett. A szemtanúk elmondásait bizottság vizsgálta meg, és megállapították, hogy Szűz Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették a templomot. Az eredeti Mária-képről készült másolat 1905 decemberében könnyezett másodszor is, megszakításokkal egy egész hónapon át. A könnyezés megtörténtét egy vegyes, egyházi és világi bizottság ellenőrizte, megállapítva a könnyhullás valódiságát.
hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riap%C3%B3csi_kegytemplom
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
 
Dombtetőn emelkedik az impozáns, magas, gótikus, középkori eredetű Nyírbátori református templom. Délkeletre tőle magasodik a fából ácsolt vaskos, zsindellyel fedett harangláb (épült 1640 körül). A monumentális gótikus csarnoktemplom nyugati homlokzata elé (a délnyugati sarokhoz) épült egy kisméretű, négyszögű torony. A szentély sokszögű, északkeleten hozzá tartozik a hajdan emeletes sekrestye (földszintje megmaradt). A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus ajtó. Fölötte reneszánsz stílusú, 12 palmettából álló koszorú övezi a Báthory-címert. Belépve pompás (szinte lebegni látszó) hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg (észak felé nem nyílik ablak). A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van (dél-kelet felé nyílik). A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthory-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét. A Báthoryak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthory István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthory István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthory Gábor fejedelem készíttette. A templom eredeti berendezéséből két remek faragású hátaspadsor maradt meg. A nagyobbik a Magyar Nemzeti Múzeumba (1931), a kisebb a nyírbátori Báthory István Múzeumba (1968) került.
hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADrb%C3%A1tori_reform%C3%A1t ...
Gyűjteménybe került: '11.11.13, ellenőrzés: '14.10.23.
 
A Csongrád megyei Ópusztaszeren 1982-ben létrehozott Nemzeti Történeti Emlékpark, szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.
hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_T%C3%B6rt%C3%A9neti_Eml%C3 ...
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
 
A Szabolcsi Földvár: A földvár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szabolcs község D-NY-i részén található. A kimagasló földhányások könnyen észrevehetők. A földvár rövid története: Szabolcs Magyarország legnagyobb földvára. Bár nem hagyományos középkori várról van szó, de a középkorig használták. A magyar államiság első századainak jellemző vártípusát ismerhetjük meg általa. Anonymus szerint a Csák nemzetséghez tartozó Szabolcs vezér emelte a várat a honfoglalás idején. Az első írásos emlék 1067-ben említi. Szabolcsról kapta a nevét a megye, melynek székhelye is itt lehetett. Szent László itt hívta össze az országgyűlést 1092-ben. A földből készült falakra fasáncot emeltek és az egészet fapalánkkal vették körül. Az erődítmény egyébként hatalmas volt ( romjai még ma is azok ). A szabálytalan háromszöget formázó három sánc oldalai 190, 270 és 320 méter hosszúak voltak és még most is több, mint 10 méter magasak. Természetesen csak a földművek maradtak fenn. Az erődöt egykor vizesárok vette körül. A sánc nem lakásra hanem védelemre szolgált. A házak és a templom a váron kívül lehettek: egy XI. Század végi kis templom ma is áll a földvár közelében. A szabolcsi földvár a honfoglalást követő időkben országgyűlések színhelye volt.
www.geocaching.hu/caches.geo
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
 
Helye, megközelíthetősége: Kalocsa volt főterén, a Szentháromság téren áll a barokk stílusban épített Székesegyház, mellette az Érseki Palotával. A templomról: Az első kalocsai székesegyház a mai épület helyén, de annak tengelyétől ÉK-i irányban eltérő tengellyel épült a XII. Század közepén. A XIII. Század elején épült fel a második székesegyház, egy három hajós, keresztházas bazilika, kápolnakoszorús szentéllyel. Ennek tetőzete 1602-ben leégett, ezután a templom pusztulásnak indult. 1710-ben a romos épületet tetővel látták el és újra használni kezdték. 1728-ban gróf Csáky Imre érsek terveket készített egy új székesegyház felépítésére.
www.karpat-medence.hu/c.php
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
 
A város századfordulón kialakult főterének egyik ékessége a nemzeti szecessziós stílusú Cifrapalota. A Márkus Géza által tervezett műemléképületben a képzőművészeti tárlatok mellett régészeti, történeti és néprajzi kiállítások várják a látogatókat. 33 év után adta át a múzeum a nagyközönség számára a világhírű kunbábonyi aranyleletet bemutató kiállítást. A 2005-ben megnyílt Múzeum született - Fejezetek a Katona József Múzeum történetéből című kiállítás vezérfonalát a múzeumtörténeti kronológia képezi, a régészeti, néprajzi, történeti és numizmatikai tárgyakkal ennek megfelelő sorrendben találkozhat a látogató.
www.museum.hu/museum/index_hu.php
Gyűjteménybe került: '11.11.13, ellenőrzés: '14.10.23.
 
A 150 évig tartó török uralom, majd a Habsburgok vezette felszabadító háború következtében Baja és környék magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Ugyan a török fennhatóság a karlócai békével (1699) megszűnt Magyarországon, a Balkán továbbra is uralmuk alatt maradt, s az ott élő keresztény lakosság - félvén a török bosszújától - tömegesen menekült, s egy részük a Bácska elpusztított területein telepedett le. 1686-ban jelentős számú bunyevác (katolikus délszláv népesség) érkezett Bajára, Szegedre és Szabadkára, valamint e városok környékére. A bunyevácok a Dalmát tengerparttól északra eső területről, Bosznia - Hercegovinából jöttek a Bácskába. Népnevük jelentése valószínűleg: Buna folyó vidékéről való ember, azaz bunyevác. A horvát nyelv nyugat-hercegovinai típusú nyelvjárását beszélik. Valamennyien katolikusok. Baján a város déli valamint északi részén, Szentisvánon éltek, s élnek nagyobb számban. A múlt század második felétől a bunyevácok az Alföldön kialakult háromosztatú háztípusnak megfelelően építkeztek. A Bunyevác Tájház is e típus jellemzőit hordozza. Szoba-konyha-szoba-kamra-istálló és ól elrendezésű. Falai vályogtéglából, teteje nádból készült. A ház két ablakos, utcára néző helyisége az első szoba (prednya szoba). A két ablak között található a sublód (almár, szanduk), a falak mellett egy-egy ágy (krevet), az udvar felőli ablak mellett pedig a szekrény (sifonér) áll. A helyiség közepén van az asztal (asztal) helye, körülötte néhány szék (sztolica). A sarokban lévő kemence (pety) a Bácskában elterjedt szögletes, kúpban végződő típus, amit a ház falához hasonlóan sablonnal mintásra festettek. A meglehetősen magas küszöbű (preg) ajtó a konyhába nyílik. Itt található a nyílt vagy szabadkéményű tűzhely: ez előtt történt, rakott tűzpadkán a főzés. A hátsó szoba (sztrazsnya szoba) közepén szintén asztal van, s itt is található ágy, a konyha felőli sarokban pedig kemence.
www.museum.hu/museum/index_hu.php
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket, melyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet. Sajnos - az első világháború kitörése miatt - tervének megvalósítását a "béke helyreállta utáni" időkre halasztották. A háború után 1919-ben azonban Baja szerb megszállás alá került, s Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, s gyűjteményét Debrecennek ajándékozta. A bajai múzeum megszületése a két világháború között, a magyar múzeumügy talán legterméketlenebb időszakában szerencsés körülményekkel magyarázható. Baján a harmincas években olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a XX. Századi modern magyar képzőművészet mára már klasszikussá vált alkotóinak munkáit tartalmazzák. Mindebben jelentős szerepe volt Nagy István festőművésznek, aki néhány évvel halála előtt telepedett le a városban, valamint Oltványi (Artinger) Imrének, a műgyűjtőnek és művészeti írónak, aki bajai iskolai évei után is kapcsolatot tartott a várossal. Oltványi 1936-ra összegyűjtött a kor jelentős alkotóitól egy olyan kollekciót, mely megteremtette a bajai modern magyar képtár alapjait. (Az Oltványi-gyűjtésben többek között Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczy Noémi, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Szőnyi István képei is megtalálhatók. ) A bajai törvényhatósági bizottság 1936 októberében, a képtár létrehozásával egy időben határozatot hozott múzeum alapításáról is. Baján tehát egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény hívta életre a múzeumot.
www.museum.hu/museum/index_hu.php
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
A XIX. Században épült, népi lakóházból alakították múzeummá. A román nemzetiségek életét mutatja be Magyarország egyetlen román tájháza.
www.kirandulastervezo.hu/Main.php
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
 
Szarvas: A város török utáni újratelepítése 1722 - ben kezdődött meg. A telepítési felhívásra Gömör, Árva, Trencsény megyékből szlovákok költöztek le ide és a korábban benépesült Békéscsabáról is áttelepült néhány szlovák család. A különböző vidékekről származó lakosság itt vált viszonylag rövid idő alatt egységessé. Anyanyelvüket az öregek a mai napig megőrizték, műveltségükre azonban hatott a környező népi műveltség. A kulturális befogadás természetes folyamatát nagymértékben segítette és siettette Tessedik Sámuel munkássága. Reformjai a gazdálkodás célszerűbbé tételétől a szövés - fonás fellendítéséig az egész paraszti életre kiterjedtek, ezért Szarvas népi kultúrája sok vonásban eltér a környező szlovák lakosságétól. Az épület: A tájház épülete az oromzaton található évszám szerint 1885 - ben épült. A tulajdonos Gajdos család ebben az időben a jómódú szarvasiak közé tartozott, földjük és tanyájuk volt a Sirató nevű határrészen. Az épület a múlt század végi gazdaházak tipikus példája. E házak, köztük a Gajdos ház is, vályogtéglából épültek, tetőszerkezetük a Körösön leúsztatott fából készült és általában náddal fedték őket. Az ilyen házak szoba-konyha-szoba-belső kamra- elrendezéssel épültek, utcai homlokzatuk meglehetősen széles, mert nemcsak az első szoba, hanem a széles tornác is e homlokzat mögött rejtőzik. A Gajdos ház udvarán külön épült istálló is állt, ide kötötték a lovakat mikor hét végére, de piaci napokon gyakran hét közben is bejöttek a tanyáról.
phoenix.szarvas.hu/tourinform/magyar/mc01a.htm
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
A XVIII. Század utolsó harmadában épült emlékház már az 1880-as években zarándokhellyé vált. Az utcai szobában - mely szinte változatlanul maradt az idők folyamán - a család egykori bútorai, a szabadkéményes konyhában pedig korabeli főzőedények találhatók. A szülőház mellett álló kétszintes emlékmúzeumban Petőfi életútját bemutató állandó kiállítást és évente több rangos tárlatot láthatnak az ide érkezők.
www.kiskoros.hu/
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.
 
Az 1947-ben Nyírbátorba helyezett fiatal jogász az 1950-es évek elején tanári állást vállal, s ekkor merült fel benne a gondolat egy helytörténeti-néprajz gyűjtemény létrehozásáról. ? Kezdetben nem is gondoltam arra, hogy ez a törekvés, ez az elképzelés egy évtized alatt, ilyen nagy fává terebélyesedik. ? A városban folyó építkezések során felszínre került rendkívül gazdag régészet leletanyagok, nemcsak őt, de tanítványait, s a város egész lakosságát lázba hozta. Ezt követően széleskörű társadalmi összefogással, hetekig-hónapokig utcáról-utcára járva, padlástól a pincéig mindent átvizsgálva összegyűjtötték a paraszti élet, a hagyományos paraszti kultúra emlékeit. Az így létrejött helytörténeti múzeum 1955-ben vált hivatalosan is közgyűjteménnyé. Majd miután a 1950-es évek végén sikerül múzeum céljára megsze- rezni a volt minorita rendház épületét, s azt nagy anyagi költségekkel műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó el- helyezést nyert, s méltán vált az 1970-es évekre egy nemzetközileg is elismert tájmúzeummá.
www.nyirbim.hu
Gyűjteménybe került: '09.07.30, ellenőrzés: '14.10.13.
 
Debrecen központjában, a Déri tér 1. szám alatt található a neobarokk stílusú, európai hírű Déri Múzeum, amely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült, és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum különleges tárgyi anyagának alapját az 1902-ben Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából megalakult Városi Múzeum anyaga képezte. Nagy jelentőségű volt, hogy 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros csodálatos gyűjteményét Debrecen városának ajándékozta. Bátyja példáját követve, 1938-ban Déri György a Kárpát-medence minden népének népművészeti alkotásaiból álló, páratlan gyűjteményét adományozta a múzeumnak. A későbbiek során neves néprajzkutatók, történészek, régészek gyarapították tovább kitartó gyűjtőmunkájukkal ezt a gazdag tárgyegyüttest. A Déri Múzeum földszintjén két kiállítási rész található. A keleti szárny tájunk jellegzetes madarait mutatja be az érdeklődőknek. A nyugati szárnyon az ásványok világába pillanthat be a látogató.
www.derimuz.hu/deri/deri_nyito.html
Gyűjteménybe került: '09.03.23, ellenőrzés: '14.10.11.


info A szerkesztő további oldalai info Alföld állatvilága info Alföld látnivalói info Alföld meghatározása
info Alföld Megyéi info Alföld nevű vállalkozások info Alföld növényvilága info Alföld résztájai
info Árterek info Dél-Alföld info Észak-Alföld info Folyók, tavak
info Hírek/portálok info Hordalékkúpok info Iskolák info Kapcsolódó Lapozz.hu oldalak
info Képgyűjtemények az alföldről info Média info Szállodák, hotelek és panziók info Települések
info Természetvédelmi körzetek info Újságok info Utazás

Vissza a/az Alföld oldalra


Lapozz.hu címoldal | Szöveges hirdetés | Médiaajánlat | Üzenet a szerkesztőségnek


Helyezd el a lapozz.hu logóját oldaladon, kattints a logóra a kódért!



Hirdessen a Lapozz.hu oldalain olvassa el médiaajánlatunkat.

Hirdessen a Lapozz.hu oldalain olvassa el médiaajánlatunkat.